Január végén lejár a csíkszeredai főkonzul megbízatása. A diplomata szerint mandátuma idején olyan lépések történtek, amelyek szorosabbá tették a magyar-magyar kapcsolatokat. Az egyik legjelentősebb lépés az volt, hogy 2011 január elsejével bevezették a honosítási eljárást, aminek lehetőségével azóta több százezer honfitársunk élt. A leköszönő főkonzul a magyar közigazgatás nagy sikerének tartja a honosítást, és kiemelte, hogy a csíkszeredai konzulátus volt a legnagyobb “forgalmat” bonyolító külképviselet az eljárásban. Az egyik legfelemelőbb pillanatként idézte fel, amikor a szentegyházi huszárok több százan, huszáregyenruhában, családtagjaikkal együtt tettek ünnepélyesen állampolgári esküt.
„Mindig vannak, akik életfeladatuknak tekintik, hogy bántsák a magyarokat”
Kiemelte ugyanakkor, hogy több olyan pillanat is volt, amikor a román állami szervek “bántották” a magyar vagy a székely szimbólumokat. „Ez mindig szomorú és nehéz felfogni, hogy miközben a román törvények lehetővé teszik ezeknek a szimbólumoknak a használatát, mindig vannak, akik életfeladatuknak tekintik hogy bántsák a magyarokat” tette hozzá.
„Ilyenkor igyekeztünk felemelni szavukat, és jelezni, hogy ezzel nem értünk egyet, mert egy másik Európában, másik demokratikus Romániában hiszünk, ahol szabadon lehet használni a magyar nyelvet, a magyar és székely himnuszokat, zászlót, amivel nem gyengítjük, sokkal inkább erősítjük Romániát ”- fogalmazott a diplomata.
Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul beszédet mond az 1848-49-es szabadságharc kitörésének 168. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a szabadságharcosok tiszteletére állított emlékműnél a székelyföldi Nyergestetőn 2016. március 15-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Igyekeztek jó viszonyt ápolni a romániai magyar szervezetekkel és pártokkal, hiszen ez volt a magyar kormány célkitűzése is. Székelyföldön például minden egyház, civil szervezet és politikai párt bekapcsolódott a honosításba – idézte fel a műsorban.
Örvendetesnek nevezte, hogy a 2016 decemberi romániai választásokra összeállt egy magyar összefogás, ami úgy tűnik, a későbbiekre is megmarad Székelyföldön, illetve Erdélyben.
Továbbra is cél a marosvásárhelyi konzulátus
Nem sikerült viszont konzulátust nyitni Marosvásárhelyen, ami nem a magyar félen múlott, és a magyar kormánynak továbbra is célja maradt – mondta a főkonzul, aki szerint reménykeltő, hogy az RMDSZ erős pozíciókkal rendelkezik Bukarestben és – mint mondta - bízik abban, hogy az új román kormány megalakulásával új fejezetet lehet nyitni a magyar-román kapcsolatokban.
Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia és a vele partnerségben álló Székelyföldi Labdarúgó Akadémia együttműködésével megépült új műfüves labdarúgópálya átadásán Székelyudvarhelyen 2015. május 28-án. MTI Fotó: Haáz Sándor
Zsigmond Barna Pál szerint a csíkszeredai főkonzulátus az elmúlt hat évben kivívta helyét a székelyföldi intézményrendszerben. Igyekeztek gazdasági, sport és kulturális rendezvényeket szervezni, vagy résztvevőként, közreműködőként, de támogatóként is csatlakozni az ilyen kezdeményezésekhez.
Kiemelte: a székelyföldi foci- és hokiakadémiát, amelyek nagyon sok ember, nagyon sok munkájának és a magyar kormány támogatásának köszönhetően jöhettek létre, és amelyek több száz gyermeknek adnak esélyt.
A főkonzullal készült vidót megtekintheti a hirado.hu oldalon.
