Szombaton, november 17-én Dicsőszentmárton és környékének magyarsága jövőbe vetett hittel tisztelgett az ősök emléke előtt. Felidézték, hogy 145 évvel ezelőtt, 1873-ban nyitotta meg kapuit a település első magyar állami iskolája. Az anyaországi önkormányzati és a román parlament magyar képviselőinek jelenlétében aláírták az új magyar óvoda és bölcsőde alapító okiratát, kopjafát lepleztek le a mindenkori pedagógusok emlékére, egy időkapszulát is elhelyeztek az utókor számára, és koszorúztak.
Az RMPSZ dicsőszentmártoni körzete és a Kökényes néptáncegyüttes háromnapos eseménysorozattal tisztelgett a 145 éve létesített magyar intézményes oktatás előtt, az eseménysorozatról előzetesen is tájékoztattunk a Népújság hasábjain. Amint Székely Varga Mária Melinda, a küküllődombói általános iskola történelemtanára és igazgatóhelyettese ismertetésében elhangzott, a dicsőszentmártoni magyar nyelvű iskola a XIX. század második feléig az egyház irányítása alatt állt. Az 1868-as, Eötvös József nevéhez fűződő népoktatási törvény kimondta, hogy az államnak kell gondoskodnia arról, hogy „minden helységben s népes pusztákon tanintézetek legyenek”.
Dicsőszentmártonban a Küküllő megyei iskolai tanács 1870-es évi első gyűlésén egy öttagú bizottságot egy olyan tanintézet tervezetének elkészítésével bízott meg, mely elemi és felső népiskolának adjon otthont. 1873. január 13-án felavatták a település első magyar állami iskoláját, mely báró Eötvös József nevét viselte. Az új intézmény magába foglalta a hatosztályos elemi iskolát és az 1874-ben beindult Gazdasági Felső Népiskolát is, melynek első igazgatója Réti János volt. A tanítás a jelenlegi Traian Általános Iskola területén, az unitárius egyház által átadott telken, egy régi, azóta lebontott épületben zajlott. A tanintézményben együtt tanultak a különböző felekezetű és nemzetiségű gyerekek. Működésének első tanévében a Magyar Királyi Állami Elemi Iskola osztályaiban tanuló 92 diák közül 66 magyar, 22 román és 4 német nemzetiségű volt, tanítóik pedig a Királyi Tanfelügyelőség 33985-ös rendelete alapján kinevezett királyfalvi Nagy János és ádámosi Benczédi Sándor. 1888-ban a tanítás helyszíne megváltozott, az akkor megépült, jelenlegi Traian Általános Iskola főépületébe költöztek az elemi osztályok, míg 1916-ban a megnövekedett gyermeklétszám miatt az erre a célra megépített, Kós Károly által tervezett, jelenlegi Avram Iancu Általános Iskola épületébe. Az elemi iskola mellett 1888-tól állami polgári leányiskola, 1900-tól pedig polgári fiúiskola is működött a városban 1919-ig. A XX. század történelmi fordulatai a magyar állami oktatást sem kímélték, de vagyunk, s míg vagyunk, emlékezve ünnepelünk. Legyen ez az ünnep kegyeletteljes főhajtás mindazok előtt, akik a magyar oktatás érdekében tevékenykedtek, s akik most már más dimenzióból üzenik, hogy adjuk tovább a lángot! – hangzott el a Küküllődombón oktató történelem szakos tanár értekezésében, melyhez saját kutatómunkáját használta fel.
Az RMPSZ által szervezett eseményen részt vett többek között dr. Vass Levente parlamenti képviselő, Novák Csaba Zoltán szenátor, Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ országos elnöke, Fodor Sándor József, kisebbségi oktatásért felelős államtitkári tanácsos, Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja, Szabó Albert, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető alelnöke – akik hozzászólásaikban fejezték ki a dicsői magyar közösséggel való együtt ünneplés örömét –, Holoda Attila, Hajdúszoboszló alpolgármestere, Totyik Tamás, a Magyarországi Pedagógusok Szakszervezetének országos elnöke, Fejes Réka tanfelügyelő, Horváth Gabriella, az RMPSZ Maros megyei elnöke, valamint a környékbeli pedagógusok és a helyi magyar közösség. Áhítatot Szentgyörgyi Sándor, a Küküllői Unitárius Egyházkör esperese tartott. Az ünnepség házigazda szerepét Székely Béla pedagógus töltötte be, aki rendkívüli szakmai hozzáértéssel vezette az eseményt.
Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának képviseletében Kőrösi Viktor Dávid konzul az elmúlt hét ünnepeinek – a magyar nyelv és a magyar szórvány napja – méltó záróakkordjaként jellemezte a dicsőszentmártoni magyar nyelvű oktatás, a nemzeti kultúránk továbbadásának ünnepét. A 145 éve útjára indított magyar nyelvű intézményes oktatást ünnepelve egy új magyar tanintézmény megvalósítása körvonalazódik. „A tervezés a mindenkori megmaradás kulcsa, mert csak az a közösség gondolkodik magyar intézmények építésében, magyar nyelvű óvodák létesítésében, amelyik meg akar maradni és nem akar lemondani a nemzettudat megtartásáról. A mai nap újabb tanúságtétele az erdélyi és az anyaországi magyarság összetartozásának, hiszen az új óvodában a dicsőiek akarata, kitartása és az anyaország segítsége egyszerre jelenik meg, ezáltal a közös ünnepeink az összetartozás ünnepévé is válnak... Magyarországot büszkeséggel tölti el az erdélyi magyarság élni akarása, ezért minden támogatást megad, ami a közösségerősítéshez szükséges. Minden okunk megvan arra, hogy Dicsőszentmárton és a teljes Erdély magyarsága optimistán tekintsen a jövőbe, bátran gondolkodjon a gyermekvállaláson, mert lesz magyar munkahely, lesz magyar megélhetés” – mondta a konzul.
Az emlékezés kopjafájának gondolata Szakács Paál István, a székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskola igazgatójának az ötlete nyomán valósult meg, és a miskolci, valamint az udvarhelyi diákok közös munkáját dicséri. A dicsőszentmártoni véndiák méltó emléket szeretett volna állítani az egykori pedagógusoknak, ezt a Nemzeti Kulturális Alap által meghirdetett anyaországi pályázat révén valósították meg. Az udvarhelyi iskola és a miskolci testvériskola diákjai közösen faragták ki Székelyudvarhelyen a dicsőszentmártoni új óvoda udvarára felállított kopjafát.
Szer Pálosy Piroska - Népújság
