A kölcsönös tisztelet talajára helyezné Románia és Magyarország kapcsolatait a magyar kormány – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Marosvásárhelyen. A politikus közölte: a Maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program keretében másfél milliárd forintos támogatást nyújtottak.
A magyar kormány erőfeszítéseket tesz azért, hogy Románia és Magyarország kapcsolatait a kölcsönös tisztelet talajára helyezze, és a román kormány részéről minden eddiginél több nyitottságot tapasztalnak – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Marosvásárhelyen. A miniszter a magyar állam által finanszírozott Maros-mezőségi gazdaságfejlesztési programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány székházában tartott sajtótájékoztatóján elmondta: továbbra is bízik a román kormánykoalíció vezetőiben, Liviu Dragneában és Călin Popescu-Tăriceanuban, valamint Teodor Meleşcanu külügyminiszterben, akiket komoly, szavatartó embereknek ismert meg. Támogatják a gazdálkodókat Szijjártó örvendetesnek nevezte, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom megközelíti az évi 8 milliárd eurót, ami azt is jelenti, hogy Magyarország számára Románia a második legfontosabb exportpiac Németország után. Megemlítette: a Maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program keretében – amelyet tavaly kísérleti jelleggel indított el a magyar kormány – 526 kisvállalkozó és gazdálkodó pályázott, akik közül 501-en nyertek támogatást, összesen másfél milliárd forint értékben. Megjegyezte, a telekkönyvezésre kért támogatásokat már ki is fizették, az egyéb természetű támogatások kifizetése áprilisban várható.
A marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügyére kitérve a miniszter kijelentette: a párbeszédben hisz, és nem az üzengetésben. „Ha a politikai szándék megvan, a jogi kérdéseket meg lehet oldani” – vélekedett a magyar külügy vezetője, utalva Liviu Dragnea szociáldemokrata (PSD-s) pártelnök Orbán Viktor miniszterelnöknek tett ígéretére, miszerint a balliberális koalíció készen áll megoldani a vásárhelyi felekezeti iskola helyzetét. A román–magyar földgáz-kereskedelemre vonatkozó kérdésre a miniszter elmondta: fontosnak tartják Magyarország gázellátásának a diverzifikálását. Erre eddig nem nyílt lehetőség, mert Horvátország nem építette meg az ehhez szükséges LNG-terminált, Románia pedig nem kétirányúsította a terminált. Hozzátette: a romániai fekete-tengeri lelőhely kitermelésének a jogát birtokló osztrák–amerikai konzorcium döntése nyomán a román és a magyar gázvezetéket üzemeltető cégek, a román Transgaz és a magyar FGS kiírták a magyar–román interkonnektor román–magyar irányú szállításának a kapacitáspályázatát. Ezen a pályázaton, amelyen a 2022 és 2037 közötti időszakra lehetett lekötni a román–magyar gázinterkonnektor kapacitását, két magyar társaság végzett az első két helyen, és ezek az interkonnektor teljes, 4,4 milliárd köbméteres kapacitását lekötötték. Ez azt jelenti, hogy ha a fekete-tengeri gázkitermelés 2022-ben megkezdődik, és ha Magyarország felé kezdenek gázt szállítani, a teljes szállítási kapacitást magyar vállalatok kötötték le – magyarázta.
Arra az újságírói kérdésre, miszerint a kétoldalú viszony kiengesztelése és javulása ad-e okot arra, hogy hosszas szünet után a két ország ismét közös kormányülést szervezzen, Szijjártó Péter két feltételt jelölt meg. Az első, hogy a Fidesz-KDNP megnyerje az április 8-i országgyűlési választásokat, a második, hogy minél több konkrétum kerüljön napirendre. A jegyzőkönyv és a fotó kedvéért nem érdemes közös kormányülést tartani, annál drágább mindenkinek a szabadideje. Kormányunknak az a célja, hogy a két ország között minél jobb kapcsolat legyen, mert ez az erdélyi magyar közösséget is szolgálja. Ennek egyik lehetséges módja: a kormányközi csúcstalálkozók” – szögezte le a magyar diplomácia vezetője.
Szijjártó továbbá bejelentette, a magyar és a román hatóságok megállapodtak arról, hogy április 8-án, a magyarországi országgyűlési választások napján közép-európai idő szerint 8 és 18 óra között is nyitva tart majd az a tíz ideiglenes határátkelőhely, amelyet jelenleg csak szombatonként használhatnak a két ország állampolgárai. A külügyminiszter elmondta: a két ország határán jelenleg 11 átkelőhelyen lehet állandó jelleggel átjutni, ezért Románia kormányával megegyeztek abban, hogy az ideiglenes átkelőhelyek közül kettőt, a Dombegyház és Kisvarjaspuszta, valamint az Elek és Ottlaka közöttit az év végétől állandóan nyitva tartják. Hozzátette: nyitottság van román részről arra is, hogy Zajta és Nagypeleske között is állandóvá tegyék a határátkelőhelyet. „Számítunk arra, hogy a határon túliak nagy számban leadják a szavazatukat. Azt szeretnénk, ha a következő Országgyűlés az egész világ magyarságának a politikai akaratát tükrözné” – jelentette ki. A sajtótájékoztatón Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke elmondta: példás együttműködés alakult ki az elmúlt időszakban a magyar kormánnyal, és reményét fejezte ki, hogy a jó viszony a választások utánra is megmarad. Az RMDSZ politikusa arra buzdított, hogy az erdélyi magyarok éljenek a magyarországi szavazati jogukkal, és támogassák azt a kormányt, amellyel a jelenlegi kapcsolat kialakult.
Szijjártó Péter csütörtökön délután a 25. marosvásárhelyi Tudományos Diákköri Konferencia megnyitóján mondott köszöntőbeszédet a Kultúrpalota nagytermében. Kijelentette: a folyamatos technológiai újításokhoz igazodó világban a magyarság versenyképessége nagymértékben múlik a fiatalok kreativitásán. Azt kívánta a Tudományos Diákköri Konferencia résztvevőinek, hogy szorgalmukkal, kreativitásukkal tegyenek hozzá a magyar nemzet sikeréhez.
Szucher Ervin , Gyergyai Csaba - kronika.ro
Fotók: Haáz Vince
