Székely ruhás leányok és legények népesítették be a csíksomlyói nyerget szombaton, ahol az Ezer Székely Leány Napja alkalmából közel háromezer népviseletben érkezőt regisztráltak. A jövő évi rendezvény tiszteletbeli házigazdája Csíkdelne lesz, a lakosságszámhoz viszonyítva onnan érkeztek a legtöbben székely ruhában a találkozóra. 

Több ezren látogattak ki idén is az Ezer Székely Leány Napjára a csíksomlyói nyeregbe, ahol a déli órákban ünnepi szentmisével nyitották meg Székelyföld legnagyobb hagyományőrző rendezvényét. Ez egyben az idei esemény egyik újdonsága is volt, hiszen a korábbi években a csíksomlyói kegytemplomban tartották a misét. 

Ezúttal azonban visszatértek a korábbi gyakorlathoz, a nyeregben pedig az idei tiszteletbeli házigazda, Csíkszentgyörgy község főesperese, Pál Vilmos Barna celebrálta a szentmisét. A települések táblái alatt a Hármashalom-oltárhoz felvonuló csoportok ezúttal nem a házigazda település által felállított székely kapun haladtak át, hanem a csíksomlyói pápalátogatás alkalmából elhelyezett kapun. Résztvevőkből pedig idén sem volt hiány, hiszen a hagyományoknak megfelelően Székelyföld számos térségéből érkeztek népviseletbe öltözött csoportok az eseményre, többek között Csíkszékről, Udvarhelyszékről, Gyergyószékről, Háromszékről és Marosszékről, illetve távolabbi vidékekről és külföldről is. Emellett Csíkszereda testvértelepüléseinek küldöttségei is ellátogattak Csíksomlyóra Kaposvárról, Makóról, Székesfehérvárról és Hajdúnánásról, de jelen volt egy diákcsapat Óbudáról, illetve a Tolna megyei Egyesített Bukovinai Székely Népdalkör is képviseltette magát. 

Lőrinczi Annamária, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány tagja a szentmisét követően elmondta, idén is székely ruhákat adományoztak két, a rendezvény napján világra jött újszülöttnek. A népviseleteket már a délelőtti órákban átadták egy csíkszentmártoni kislánynak és egy csíkszentkirályi kisfiúnak.

A továbbiakban a tiszteletbeli házigazda Csíkszentgyörgy község polgármestere, György József köszöntötte a nyeregben összegyűlt több ezer résztvevőt. Mint mondta, az Ezer Székely Leány Napja tulajdonképpen a székely emberek napja. Ezen a napon a székely népviseletet, néphagyományt, néptáncot és dalokat ünnepeljük. Azt mondják, hogy a székely néphagyomány a legszínesebb, és ez valóban így is van, elég, ha csak végignézek most a somlyói nyergen – emelte ki a községvezető arra utalva, hogy az eseményen számos fajtájú, színű és mintájú népviseletet csodálhattak meg a jelenlévők.

Ezt követően Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy mindenhol a fiataloknak jut a legnagyobb szerep a társadalomban, ennek pedig a peremvidékeken van a legnagyobb jelentősége. „A széleken az ifjúság szerepe mindig felértékelődik, és annak a fontossága is, hogy mennyien élnek, és hogy tartják-e a hagyományokat. Ezért is kiemelt jelentőségű az a kérdés, hogy Székelyföldnek van-e ifjúsága, milyen célokat követnek, és látnak-e jövőképet itthon. Mert nekünk itt a keleti határvonalon feladatunk van, és ha nem vigyázunk arra, amit ránk hagytak szüleink, nagyszüleink, akkor nem lesz, amit átadjunk gyerekeinknek, unokáinknak” – hívta fel a figyelmet Borboly, majd az itthon maradás fontosságáról beszélt, amiért meglátása szerint mindenkinek tennie kell a fiatalok biztatása, támogatása által.

Az Ezer Székely Leány Napja több egy egyszerű eseménynél – állította köszöntőbeszédében Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. „Ez a nap amellett, hogy összehív bennünket Székelyföld különböző térségeiből, szellemi és kulturális értékrendünk megőrzésére is kötelez. Ez itt Székelyföld, ez a mi autonómiánk alapköve. Sokan mondják, hogy ez a föld nem is létezik, erre azonban kiváló válasz a mai rendezvény, hiszen azt üzeni, hogy Székelyföld volt, van és lesz. Az itt látható több ezer népviselet önkifejező: beszél a múltunkról, hagyományainkról, jellemünkről. A székely népviselet a munka, a szorgalom és a megmaradás jelképe is” – húzta alá az alelnök. Szavaival Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere is egyetértett, aki szintén arról beszélt, hogy a népviselet az autonómia legfontosabb szimbóluma.

Annak idején, amikor a székely még önellátó volt, és a saját kertjéből, illetve saját állataiból táplálkozott, a saját erdejéből hozta a fát, és a saját lenjéből, kenderéből állította össze a népviseletét, az volt az igazi autonómia. Ennek alapja a székely gazdaság volt, amelynek legfontosabb szimbóluma a népviselet, a székely ruha – mondta Ráduly, majd a család fontosságáról is beszélt, amely meglátása szerint a székelyek életének központjában kell álljon. 

A köszöntőbeszédek után elkezdődtek a hagyományőrző néptánccsoportok előadásai, a számos fellépés között pedig a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes is színpadra lépett. A délutáni órákban aztán közösen is rophatták a táncot a résztvevők, és idén sem maradt el a népviseletbe öltözöttek csoportképének elkészítése sem.

A szervezők összesítése szerint az idei Ezer Székely Leány Napján 1944 székely ruhába öltözött leány és 1001 legény regisztrált, de ennél valójában jóval többen voltak, csak sokan nem éltek a bejelentkezés lehetőségével. 

A rendezvény végén az is kiderült, hogy a jövő évi tiszteletbeli házigazda címet Csíkdelne vette át, ugyanis a lakosság számához viszonyítva ők jelentek meg legtöbben népviseletben a találkozón. 

Iszlai Katalin - Székelyhon

További képeink megtekinthetőek erre a linkre kattintva.