ékét a honban! jelmondattal gyűltek össze az 1848-as székely nemzetgyűlés emlékünnepére Agyagfalván a hétvégén. Szombaton a Szent Korona dombormű mását avatták fel a település művelődési háza előtt, amelyet a község testvértelepülése, a magyarországi Kunszállás község elöljárói hoztak az udvarhelyszéki településre.
A dombormű az együvé tartozást erősíti, s ezt a vasárnapi emlékünnepség alkalmával is kihangsúlyozták az elöljárók. Ülkei Zoltán, Bögöz község polgármestere a nemzetgyűlés 174. évfordulóján kiemelte, hogy a székely öntudat ma is szimbiózisban él a magyar tudattal.
„Napjainkban is erőt ad az, hogy itt, az agyagfalvi nemzetgyűlésen a magyar nemzet részeként határozták meg a székelyeket, kiállva a magyar állam mellett. Nem csak a múlt volt fontos számukra, ők már próbálkoztak kézbe venni sorsukat, jövőjüket, hiszen a székely nemzetgyűlésen jelenlévő hatvanezer ember békejobbot nyújtott a román és szász nemzetiségű testvéreinknek. Ezúttal is ezt a fontos üzenetet kell közvetítse ez a nap – mondta a polgármester. Hozzátette, hogy a Magyar Országgyűlés 2018-as döntése alapján október 16-át a székely-magyar összetartozás napjává nyilvánították, ez egyben pedig a remény napjává is vált.
Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa képviseletében Lukács Bence Ákos vezető konzul szólalt fel, aki beszédében rámutatott arra, hogy „Agyagfalva a székely nemzeti önrendelkezés jelképe maradt évszázadokon át, és mindaddig az is lesz, amíg székelyek lakják e földet.” Ezen gondolatot erősítette Antal Loránt szenátor is, aki, mint fogalmazott, „Agyagfalva a szabadság és saját székely identitásunk megerősítésének szakrális helye.”
Megjegyezte, hogy noha a múltban megpróbálták elfeledtetni a székelyekkel hovatartozásukat, az összetartozás, az Istenbe, valamint az egymásba vetett hit segített megtartani a székely öntudatot. Az egymásba vetett hit ereje vezetett oda, hogy ma több százezer hektár közbirtokossági erdőt birtokolhatunk, sok, a kommunisták által elkobzott vagyont tudtunk visszaszerezni; ma szabadon létezhetünk itthon; vállalkozhatunk, magyarul házasodhatunk, magyarul imádkozhatunk és gyakorolhatjuk kultúránkat – mutatott rá a szenátor, aki kitért arra is, hogy mindezek megtartása csak úgy lehetséges, ha „nem egymás ellen, hanem egymás mellett vívjuk meg a harcainkat.”
A beszédeket követően a hét pontban megfogalmazott Agyagfalvi kiáltványt Kincses Kálmán tiszteletes olvasta fel, majd a réten álló emlékműnél rótták le tiszteletüket a politikai képviselők, huszárok és a környékbeliek. Az emlékünnepen az agyagfalvi gyermekek kulturális műsorral, a nyikómalomfalvi férfikórus pedig dalokkal lépett fel.
László Ildikó - Székelyhon
