Méltóságteljes ünnepre gyűlt össze szombaton a Marosi és Küküllői Unitárius Egyházkör. Az 1568-as tordai országgyűlésen a világon először kihirdetett vallásszabadság és az Unitárius Egyház megalakulása 450. évfordulóján adtak hálát az unitárius hívek a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében. A 450 év – a hit Isten ajándéka című rendezvény hálaadó istentiszteletén főtiszteletű Bálint Benczédi Ferenc hirdette az igét.

Hűek a hitükhöz, a szülőföldhöz és az anyanyelvhez

Az ünnepséget megelőzően a két egyházkörből érkező hívek a Bolyai Farkas Elméleti Líceum udvarán gyülekeztek, majd az egyházi elöljárókkal az élen a Bolyai utcán, a főtéri virágórát érintve a Kultúrpalotáig vonultak, ahol a hálaadó ünnepi istentiszteletet tartották. Az istentiszteletre készülve Molnár Tünde orgonaművész kíséretében óriáskórusban, a közös éneklés magasztosságával felcsendültek az énekek. 

Főtiszteletű Bálint Benczédi Ferenc püspök elsőként annak az örömnek adott hangot, hogy a Marosi és a Küküllői Egyházkör hívei a gyönyörű Kultúrpalotában gyűlhettek össze, megköszönve a gyülekezeteknek, hogy szívükben indíttatást éreztek arra, hogy távolabbi településekről is Marosvásárhelyre utazzanak a közös hálaadásra. ű

A püspök emlékeztetett arra, hogy a vallásszabadság 450. évében számos rendezvényt tartottak, Tordán felavatták a Vallásszabadság emlékművét, majd Kolozsváron átadták a Vallásszabadság Házát, s további rendezvényekre, Dávid Ferenc-szobrok felállítására kerül sor. Az unitárius hívek minden alkalommal hálát adtak, hogy az unitárius anyaszentegyház négy és fél évszázad örvénylése közepette megmaradt, hogy az egyetemes és a magyar kultúra „asztalára” értékeket tudott letenni. 

A püspök Márk evangéliuma 8. fejezetének 27-29. verse alapján igehirdetésében hangsúlyozta, hogy minden ünnepnek két fontos összetevője van: a látható cselekvés, amit a csendes elmélyüléssel kell kiegészíteni. Ha e két elem nem valósul meg, az ünnep tényleges megélése elmarad, vagy csökevényessé válik. Az idő pulzusát lassabb dobogásra kell szelídíteni, s el kell merülni az adott pillanat jelentőségének átélésében. A közösségi élmény nélkül a katarzis, a lángolás eltűnik. A cselekedet és a csend kiegészítve nyújtanak megtisztulást az ember számára.

Ft. Bálint-Benczédi Ferenc püspök

– Ugyanez érvényes az idei jubileumi kegyelmi évre, a hangos, felemelő és pezsgő ünneplés mellett szükség van, hogy csendesebben is vessünk számot magunkkal és magunkról. Megannyi városi és falusi gyülekezetben méltattuk az elődök bölcsességét és tisztánlátását, vittük az üzenetet Tordáról és Kolozsvárról Budapestre, Bukarestbe, Brüsszelbe, Strasbourgba és New Yorkba. Megadatott több alkalommal, hogy a közösségi élmény, az együttlét libabőrössé borzolt, örömkönnyekkel küszködve éreztük a történelem súlyát, varázsát. Azt is megtapasztalhattuk, amint az idő az ünnep áramkörében összekapcsolt bennünket. Azonban ma is vannak farizeusok, akik a tisztán szóló kórus csengését hamissá teszik. A keresztény egyházaknak kizárólag a Jézus követésére, a kompromisszumok nélküli evangéliumhirdetésre van létjogosultsága.

Bármilyen kompromisszum egyenlő a kudarccal. Az elmúlt évtizedek kommunista időszakában egyházaink tekintélye abból származott, hogy a hívek és a papok jelentős része a diktatúra ellenére is megőrizte tartását. Minek mondjuk magunkat 2018-ban? A lelkiismeret tükrébe mélyen beletekintve, az evangélium alapkövére visszaállva valljuk, mi azok vagyunk, akik Jézust, az élet tanítóját követjük, akik megalkuvás nélkül ültetjük át jelenbe az örök érvényű evangélium igazságát. Az unitáriusság mindig hű marad hitéhez, a szülőföldhöz, a magyar anyanyelvhez – fogalmazott Bálint Benczédi Ferenc püspök. 

Lelkiismereti és vallásszabadság 

Dr. Kovács Sándor, a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karának professzora előadásában a XVI. század kontextusában, az akkori viszonyok fényében mutatott rá, hogy mit hozott a vallásszabadság törvénye, mikor kezdtek Európában a toleranciáról beszélni, mikor kezdtek Kálvin közvetlen munkatársai arról értekezni, hogy szabad-e valakit másfajta vallási meggyőződéséért halálra ítélni. Azok között a humanisták között, akik 1553 után, miután Szervét Mihályt máglyán kivégezték, elsőként emelték fel a hangjukat az ilyesfajta bánásmód ellen, Sebastian Castellion nevét kell kiemelni. Ő elsőként fogalmazta meg, hogy vallásos meggyőződéséért senkit sem lehet büntetni, miközben Erdélyben 1566-ban törvény mondta ki, hogy „a bálványimádók kitakarodjanak!”. Rá két évre már, az 1568-as erdélyi országgyűlés Tordán – a világon először – törvénybe foglalta a lelkiismereti és vallásszabadságot. Ez a határozat a korabeli Európában példátlan módon tette lehetővé a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást, s ez az erdélyi unitárius egyház megalapításához és állami elismeréséhez vezetett. A törvény előkészítésében Dávid Ferencnek volt fontos szerepe – fogalmazott az előadó.

Az ünnepi istentiszteleten Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke és dr. Makkai Gergely, Marosvásárhely alpolgármestere mondott köszöntőbeszédet.

Kőrösi Viktor Dávid konzul

A konzul köszöntőjében úgy fogalmazott, a világon elsőként kimondott szabad vallásgyakorlással együtt számítjuk az unitárius egyház megalakulását, amely tősgyökeres erdélyi, tősgyökeres magyar. "A mi szülőföldünkből, a mi lelkünkből sarjadt, így természetes, hogy nemzeti kultúránk megkerülhetetlen tényezőjévé vált" - mondta. Hozzátette, amikor hitünk és nemzeti identitásunk sokszor gúny és cinizmus tárgya, olyankor még erősebben kell magunkat tartani őseink hitéhez. "Az unitárius egyház bölcsője a magyarság szabadságigénye, melyen keresztül a szabad istenhitet hirdette és hirdeti. Ebből fakadóan az unitáriusok nem csak az elmúlt századok, de a 21. század emberének is utat mutatnak, miszerint a szabadság nem nihilizmus, hanem istenhit és tradíció, nem a gyökerek kitépkedése, hanem a nemzeti kultúra bővítése és erősítése" - mondta.

Főszerepben az unitárius szerzők 

Az ünnepség színvonalas művészi műsorral folytatódott. Bartha Lajos és Bartha Ilka hegedűművészek Bartók Béla-műveket játszottak, Molnár Tünde orgonaművész Bartók–Terényi Ede Este a székelyeknél és Melódia című műveit, majd Bach c-moll prelúdiumát adta elő. Hárfán Nagy Orsolya játszott. 

Az 1568-os tordai országgyűlés határozatát és Orbán Balázs Székelyföld leírása című művének előszavát Kilyén László színművész olvasta fel. Balázs Ferenc meséjét Gombos Zsófia óvodáshoz illő bátor kiállással mondta el. Molnos Lajos Őszi mondogató című versét Lőrincz Ágnes színművész adta elő.  Ritziu Ilka Krisztina színművész Kőműves Kelemen balladáját mondta el, míg Kilyén Ilka színművész – aki a rendezvény művészi részének összeállítását is jegyzi – Farkas Árpád Avaron című versét tolmácsolta. A művésznő a Kultúrpalota kincseit vetített képes előadásban is ismertette az ünneplő gyülekezettel. 

Az unitáriusok hálaadó ünnepe himnuszaink eléneklésével ért véget.

 

Szöveg: E-népújság, csikszereda.mfa.gov.hu

Képek: Magyar Unitárius Egyház

A fotógalériát ide kattintva tekinthetik meg.