Zászlófelvonással, ünnepi beszédekkel, ökumenikus istentisztelettel emlékeztek az úzvölgyi katonatemetőben nyugvó honvédekre az RMDSZ és a csíkszentmártoni önkormányzat szervezésében szombat délben. Az eseményen több százan voltak jelen, a résztvevők egy részét buszokkal szállították a megemlékezés helyszínére, de sokan autókkal érkeztek a megemlékezésre.
A pontban délben elkezdődött megemlékezést egy honvédkereszt megáldása előzte meg az Aklosban, a katonatemetőben zajló esemény pedig Vitéz Bartha Mihály úzvölgyi veterán köszöntésével és zászlófelvonással kezdődött, majd Csíkszentmárton polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, akiknek többsége a rekkenő hőség miatt a fák árnyékába húzódott az esemény ideje alatt.
„Évtizedek óta augusztus 26-án Úzvölgye néhány órára megtelik élettel. Mélységes tiszteletadással érkezünk erre a helyre, ahol 79 évvel ezelőtt őseink bátor helytállással védték hazánk határát a betörő ellenségtől” – mondta el ünnepi köszöntőjében Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere, hozzátéve, hogy az úzvölgyi hősök zászlójukra egy jelszót tűztek: a haza minden előtt! Bizonyára a szívük mélyén félelem volt, hiszen tudták: a háború nem játék, de erősebb volt bennük a gondolat, mely arra vezérelte őket, hogy meg kell védeni a hont, ki kell állni Istenért, hazáért, családért.
Rájuk emlékezünk: nagyapáink, dédapáink bátor helytállására. Éltetni kell és továbbadni az itt nyugvó hősök emlékét, nem hagyva azokat feledésbe merülni – fogalmazott a polgármester, hozzátéve, hogy évtizedek óta tesszük ezt, nem úgy mint azok, akik rátelepedtek sírjainkra, és megpróbálják átírni történelmünket. „Mi nem feledkezünk meg az itt történtekről. Az itt lezajlott történelmi események mély nyomot hagytak lelkünkben. Szomorúak vagyunk, hiszen időnk jelentős részét azzal kell töltenünk, hogy halott őseink sírjait kell megvédenünk a betolakodóktól. Négy éve már annak, hogy az úzvölgyi hősök álmát időnként hangoskodók zavarják meg, és valótlanságokat akarnak bizonyítani. Nekik üzenjük, hogy mindegy, hogy hányszor rúgnak belénk: erőt a felálláshoz, erőt a folytatáshoz, a kiálláshoz nekünk a Jóisten ad, mert Ő mindenek felett van. Erőt ad hitünk megvallásához, reményünk erősítéséhez, mi pedig benne bízva tesszük a dolgunkat” – fejtette ki a településvezető, köszönetet mondva mindazoknak, akik ezt az ügyet magukénak érzik, és közösen, megfeszített munkával segítenek az igazság megvédésében. Üzenjük azoknak, akik másfajta igazságot akarnak ránk erőltetni, hogy Istenbe vetett bizalmunk nagy! Ő látja küzdelmeinket, látja erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy itt elhunyt őseink hazájukért hozott áldozata ne legyen hiábavaló. Történelmi egyházaink vezetőivel ezért imádkozzunk. Őseinkért, önmagunkért!” – zárta felszólalását a polgármester.
A polgármesteri köszöntő után ökumenikus istentiszteletet tartottak, ezt követően elénekelték a magyar és székely himnuszt, majd megkoszorúzták az úzvölgyi hősök emlékművét. Az eseményen a csíkszentmártoni Poszogó Fúvószenekar működött közre. Végül Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke tartott beszédet, majd ebédre hívták a résztevőket a katonatemető szomszédságában lévő közbirtokossági épületbe.
Borboly Csaba szerint a fakeresztek ki lesznek véve a földből, de elmondása szerint „nekünk ebben az országban a törvények maximális betartásával lehet bármit is tenni.” „Nekünk a hit, a szeretet és a remény az egyedüli törvény, ami mellettünk van” – utalt az ökumenikus istentiszteleten elhangzott szentbeszédre, hozzátéve, hogy a többihez mind meg kell szereznünk a saját igazságunkat. „Talán voltak, akik úgy gondolták, hogy a betonkereszteket nem lehet eltávolítani a törvény erejével, a jog eszközeivel, de meggyőződhettek, hogy kitartó munkával, összefogással ebben a temetőben a béke helyreállítható. (...) Nem hiszem, hogy van olyan ember most itt, aki azt gondolná, hogy az a jó megoldás, hogy egy nap kiszedjük a fakereszteket, másnap pedig jönnek, és visszateszik, vagy még tesznek többet melléjük. Az a megoldás, hogy úgy szedjük ki, hogy higgyünk abban, hogy többet nem lesznek ide visszatéve” – fogalmazott Borboly.
Szerinte ehhez arra van szükség, hogy Románia elnöke, a belügyminisztérium és a többi hatóság – akiken elmondása szerint számonkérték, hogy milyen jogon történik itt kegyeletsértés, és miért nem teszik a dolgukat az államvédelmi szervek – adják meg a válaszokat.
„Ötvenkét Hargita megyei polgármesteri hivatal nyújtott be petíciót, Hajdú Gábor RMDSZ-es parlamenti képviselő és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök parlamenti interpellációban kérte számon az esetet, a megyei és helyi önkormányzat részéről pedig több átiratot küldtünk a fakeresztek ügyében. Ha ezekre nem válaszolnak a törvényes határidőn belül, akkor újra bírósághoz fordulunk, és ki fogjuk kényszeríteni, hogy érdemben válaszoljanak. Mi azt szeretnénk, hogy a béke és a kegyelet kizárólagos otthona legyen ez a temető” – fejtette ki Borboly, hozzátéve, hogy ehhez arra van szükség, hogy a két, vagy akár több állam illetékes szervei megállapodjanak.
„Nem a mi dolgunk eldönteni, hogy itt kik vannak eltemetve. Erre van Romániának, Magyarországnak és a többi érintett államnak megfelelő intézménye, hadisírgondozó-hivatala, és kérjük a kormányokat, hogy minél hamarabb üljenek le tárgyalni és ezt a sok, sok hazugságot, amit ebben az országban ránk öntenek, tisztázzák ki, tegyenek pontot a végére. Hiszem azt, hogy közös erőfeszítéseinknek köszönhetően minél hamarabb béke lesz itt” – fejtette ki a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
Elmondása szerint ugyanakkor pénzt különítettek el arra, hogy pont az illetéktelen behatolás, garázdálkodás ellen védelmi rendszert építsenek ki, ami 24 órás megfigyelését biztosítaná a helyszínnek, amit bárki, bármikor követhet.
„Ha ez összejön, akkor újabb lépést teszünk azért, hogy itt ne lehessen kegyeleti jogot sérteni. Nagyon fontos, hogy ennek a temetőnek július közepétől van szabályzata, ami kimondja, hogy a temetőbe a kapun keresztül lehet bejönni bármikor, koszorút, gyertyát, virágot lehet itthagyni. Bárki, bármilyen nemzetiségű bármi mást hoz ide be, azt vigye is haza a megemlékezést követően” – mondta el a jelenlevőknek Borboly. Szerinte ennek a szabálynak is nagyon nehezen lehet érvényt szerezni, hiszen még nem kapták meg a csendőrségtől azok neveit, akik a fakereszteket állították.
„Ha nem adják ki, akkor ezt is bírósági úton fogjuk kérni, mert 2500 lejes bírságot kell kapjon mindenki, aki bűncselekményt követett el itt július 8-án. Ezen az úton haladunk előre, ehhez kérem a Jóisten segítségét, mindannyiunk imáját és az összefogást. Ennek a temetőnek a békéjét együtt helyre tudjuk állítani” – zárta felszólalását a tanácselnök. Mint ismert, korábban levették a katonatemető kapujáról a román zászlókat, illetve eltávolították a „zászlórudat” is, amire a fakeresztek állításakor felhúzták a román zászlót.
