Lendületesen zajlik a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) gondozásában a Bákó megyei, csángóföldi magyar oktatási hálózat fejlesztése – állapította meg Szili Katalin kétnapos csángóföldi látogatása tapasztalatait összegezve.
A miniszterelnöki főtanácsadó szerdán az MTI-nek elmondta: az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságával és Járai Zsigmonddal, a csángó-magyar együttműködést koordináló miniszterelnöki megbízottal együtt, az MCSMSZ felügyelő bizottságának tagjaként is látogatta végig azoknak a fejlesztéseknek a helyszíneit, amelyek az elmúlt négy évben történtek.
Előzőleg hat éve járt a Nemzeti Összetartozás Bizottságának küldöttsége Csángóföldön. A mostani, Pánczél Károly bizottsági elnök vezette delegációban a testület öt tagja, Jakab István parlamenti alelnök, két kormánypárti és két ellenzéki képviselő vett részt.
A két nap alatt 13 települést látogattak meg, ahol az MCSMSZ a magyar kormány támogatásával óvodákat, iskolákat, közösségi házakat épített, vagy újított fel. Csángóföldön 34 településen körülbelül 55 ezer magyar ajkú, vagy önmagát magyarnak valló lakos él, közülük 22 településen mintegy 2200 gyermek naponta részesül étkeztetésben, és tanulja a magyar nyelvet, fejlesztik tovább a magyar kultúrával, hagyományokkal kapcsolatos ismereteit – részletezte a miniszterelnöki főtanácsadó. Most mintegy 70 pedagógus végzi a tanítást, rajtuk kívül az MCSMSZ-nek 38 olyan munkatársa van még, akik a hagyományőrzést vagy pedig a népi hangszeroktatást tanítják.
Szili Katalin szerint „nagyon jó helyre kerültek” azok a fejlesztések, amelyeknek az MCSMSZ volt a végrehajtója. Hozzátette: büszkeséggel tölti el, hogy ezek a fejlesztések nem voltak hiábavalóak, hiszen a tíz évvel ezelőtti népszámláláshoz képest Bákó megye volt az egyetlen Romániában, ahol az önmagukat magyarnak vallók létszáma nőtt. A tavalyi cenzuson hétszázalékos növekedést regisztráltak a Bákó megyei magyarság létszámában a 2011-es adatokhoz képest.
Telefonon sikerült elérnünk Pánczél Károlyt, a Nemzeti Összetartozás Bizottsága elnökét, magyarországi országgyűlési képviselőjét, aki a Székelyhonnak beszámolt a kétnapos tapasztalatairól. „Hat esztendővel ezelőtt, 2017 májusában is járt a bizottság Csángóföldön, így ezúttal felmérhettük azt, hogy mi változott az elmúlt hat év alatt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének életében. Az elnökség hatalmas munkát végzett. Ez nemcsak egy üres dicséret, hanem konkrét számok vannak mögötte. Hat évvel ezelőtt azt láttuk, hogy 200-300 gyermekkel foglalkoztak, ma számuk meghaladja a kétezret. Sikerült a tízszeresére növelni az ellátott gyermekek számát” – sorolta a legfontosabb megvalósítást Pánczél Károly. Hozzátette: a gyermekek délelőtt román állami óvodába, iskolába járnak, délután pedig a magyar házakban biztosítanak számukra az anyanyelv ápolás, anyanyelv tanulás mellett hangszeres képzést és néptáncoktatást. A kisebbeknek pedig meleg ebédet is.
„Úgy látjuk biztosítva lesz, hogy a csángó magyar hagyományok a továbbiakban is éljenek” – összegezte a bizottság elnöke. Tőle tudjuk, hogy a MCSSZ-t évente 1,5-2 milliárd forintos összeggel támogatja közvetlenül, pályázás nélkül a magyar kormány, amelyből a pedagógusok bére mellett ingatlanok vásárlását, bérlését, azok felújítását, vagy egészen új építkezéseket is finanszíroznak. Pánczél elmondta, reméli ez a támogatás a jövőben is fennmarad.
Barabás Hajnal - Székelyhon
