Március tizenötödikét, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének napját nemzeti ünnepként ünnepli a Kárpát-medence magyarsága. Csíkszeredában az ünnepségsorozatot koszorúzás, néptáncelőadás és fényfestés színesítette.
Csíkszeredában az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján szervezett ünnepségsorozat keretei között, szerdán délután megkoszorúzták Gál Sándor mellszobrát. Ezt követően az ünneplő tömeg közösen felvonult a Vár térre, a nemzeti ünnep központi helyszínére, ahol a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar kíséretében felcsendült a magyar himnusz. Az eseményen a Nagy István Művészeti Középiskola, a József Attila Általános Iskola és a Petőfi Sándor Általános Iskola kórusai emelték az ünnepség hangulatát. A Mikó-vár előtti téren Korodi Attila, Csíkszereda polgármesterének beszéde nyitotta meg az eseményt. Kiemelte: ritka pillanat, amikor egy nemzet minden tagja igazán összefog, s egy cél motivál mindenkit. 1848 ilyen volt.
Az elöljáró beszédében részletesen felelevenítette az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeit. – 175 év több valamivel, mint két leélt élet, és mi, emberek hamar felejtünk. Bár sokan tudjuk, hogy március tizenötödike a magyar szabadság ünnepe, mégsem beszélünk róla eleget. Sokszor gépiesen kitűzzük a kokárdát, kitesszük a zászlót, de igazából nem gondolunk bele, miért is. Pedig szükség van arra, hogy minél többször, minél részletesebben beszéljünk a történtekről, különben gyermekeink, fiataljaink nem fogják megérteni, miért és mire emlékezünk ma. A közös emlékezés az összetartozás ismétlődő megerősítését jelenti.
A nemzeti ünnepeknek kettős arcuk van: egy múltidéző és egy jelent idéző. A múlthoz is, de a jelenhez is fűznek. Az ünnep felbontja múlt, jelen és jövő konvencionális viszonyát, és egy olyan intenzív jelent teremt, amely önmagában egyszerre hordozza a múltat és a jövendőt – fogalmazott Korodi Attila.
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke ünnepi beszédében rámutatott: a szabadság eszméje ma sem jelent mást, mint 175 évvel ezelőtt. És az ember biztonság utáni vágya sem változott az elmúlt nemzedékek során. Béke nélkül nincs biztonság és nincs szabadság. Béke nélkül felszámolódik az emberi méltóság. A béke szabadság. A béke biztonság. A béke a jólét előfeltétele. A szabadság törékeny jószág.
– A szabadság egyetemes. Mindenkit megillet, minden népet, minden közösséget és minden embert. Amíg van olyan ember és van olyan közösség, aki és amely nem szabad, addig a többiek szabadsága sem lesz teljes, és nem lesz folt nélküli – reflektált a szomszédos országban zajló háborúra az RMDSZ elnöke.
Az eseményen beszédet mondott Tóth László főkonzul is, majd a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ünnepi néptáncelőadását láthatta az egybegyűlt tömeg. Az ünnepségen Göthér Gergely csíksomlyói plébános, Solymosi Alpár unitárius lelkész és Szatmári Szilárd református lelkész hívta közös imára a jelenlevőket. A Vár téren tartott rendezvényt koszorúzás zárta, az ünnep megkoronázásaként pedig piros-fehér-zöld színekbe burkolózott az idén négyszáz éves Mikó-vár.
Kovács Andrea - Hargita Népe
