Rendhagyó módon, immár második éve Marosvásárhelyen az aradi vértanúkra való megemlékezésen nem a politikusok, hanem a fiatalok, a civil szervezetek kaptak főszerepet.
Idén fiatalok olvasták fel a vértanúk feleségükhöz, szüleikhez, menyasszonyukhoz írt leveleit, s a hallgatóság így ismerhette meg a magyar szabadságért kiálló, s ezért életüket adó hősöket. Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél tartott október 6-ai megemlékezésen szombaton délben nagyon kevesen voltak. Előző években, amikor munkanapokon tartották a megemlékezéseket, tanárok jöttek el diákjaikkal, szülők hozták el gyermekeiket, a munkából hazaigyekvők is megálltak. Most azonban a Postaréten a hivatalosságok mellett kevés marosvásárhelyi hajtott fejet a hősök emléke előtt. A magyar szabadságért harcoló és ezért halálra ítélt vértanúk leveiből készített összeállítás megható és megrendítő volt, hiszen fiatalok olvasták fel a halálos ítéletüket már ismerő emberek utolsó gondolatait.
Volt, aki apjának és anyjának írt levelet, volt, aki feleségétől és gyermekeitől búcsúzott, s olyan is, aki menyasszonyának üzent utolsó alkalommal. Az összeállítás után a marosvásárhelyi RMDSZ által meghirdetett ünnepi beszédíró pályázat nyertese, a művészetis Nagy László olvasta fel írását. A végzős diák azt boncolgatta, hogy vajon a mai, önző világban vannak-e olyan emberek, akik tudásukat, idejüket, energiájukat, anyagi javaikat a közösség érdekében, a közösség építéséért feláldozzák, vannak-e olyanok, akiknek ma fontos a nemzet. Feltett kérdéséire mindenki maga kellett megadja a választ. Mindnyájan tehetünk valami közösségünkért, nemzetünkért, gyermekeink szülőföldön való megmaradásáért.
S az aradi vértanúk példaképként állhatnak előttünk – hangoztatta Farkas Balázs első beosztott konzul Magyarország csíkszeredai főkonzulátusáról, aki szerint sokszor a kis lépések, kis tettek a legfontosabbak, s ezeknek súlyát csak a jövő fogja igazolni. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy fontos, hogy példát mutassunk gyermekeinknek, tetteinkkel és életünkkel tegyünk bizonyságot arról, hogy fontos számunkra a szülőföldön való megmaradás és fontos, hogy itt tudjunk gyarapodni, s közösségünkért dolgozni.
Az egybegyűlteknek az Isten akaratában gyökerező szabadságról beszélt Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, aki megáldott az emlékezésen résztvevőket.
Simon Virág - szekelyhon
